|
|
Diszlexia az iskolában
A diszlexia elméletei
Az
itt bemutatott elméletek nem konkrétan a diszlexia, hanem úgy általában
a tanulási zavarok magyarázatára születtek.
A neuropszichológiai elméletekben a tanulási zavar hátterében az agy
kisebb-nagyobb károsodása áll. Valószínűsítik, hogy a probléma oka egy
minimális organikus sérülés, az ún. POS (pszicho-organikus szindróma),
amely eléggé enyhe ahhoz, hogy nem vezet általános mentális
retardációhoz, hanem csupán szelektív következményekkel jár.
Egy másik megközelítés az agy működésbeli rendellenességeire vezeti
vissza a tanulási zavarokat. Ezen az alapon keletkezett az MCD (minimal
cerebral dysfunction) kifejezés is, aminek két fajta megközelítése
létezik. Az egyik a "continuum notion" hipotézis, amely "szerint enyhe
agyi traumák vagy az agy fertőző betegségeinek következtében létrejövő
funkcionális károsodások okozzák a tanulási zavarokat, és azok
súlyossága a károsodás mértékétől függ" (Gyarmathy, 1998**). A másik
megközelítés, a "syndrome notion" elképzelés "genetikailag meghatározott
biokémiai zavarra vezeti vissza a részképesség-kieséseket. Ezt a
megközelítést támasztja alá az a tény, hogy tanulási zavarokkal küzdő
gyerekek családjában (testvérek vagy szülők között) gyakran található
hasonló képességdeficit" (Gyarmathy, 1998**).
A percepciós és perceptuo-motoros elméleteknek 3 fő csoportja létezik:
az első (1) a perceptuo-motoros zavarokat kiemelő teóriák, amelyek
szerint a perceptuo-motoros funkciók nem megfelelően integrálódtak, és
ez eredményezi a tanulási zavarokat. Hiányzik a perceptuo-motoros
rendszerek összerendezettsége. Hazánkban Porkolábné Balogh Katalin jeles
képviselője ezeknek az elméleteknek. "Elgondolása szerint vizuális,
auditív és kinesztetikus tapasztalatok, különböző szenzoriális
élményeknek egymással és a mozgással történő megfelelő integrációjára
van szükség az iskolai készségek - írás, olvasás, számolás -
elsajátításához." (Gyarmathy, 1998**), és mivel ezeknek a szenzitív
periódusa az óvodáskorra esik, már ebben az időszakben el kell kezdeni a
prevenciót. A második csoport, (2) a vizuo-motoros integráció és a
szemmozgások szerepét hangsúlyozó elméletek "a szemmozgás és
egyensúlyrendszer zavarait tekintik a tanulási rendellenességek okának,
így leszűkítik a perceptuo-motoros deficitet a vizualitásra és
szemmozgásra." A harmadik megközelítés (3) a percepciós elméletek,
amelyek szerint a perceptuális folyamatok elégtelen működése okozza a
tanulási zavarokat. Legfőbb képviselője Frostig, de hazánkban Ranschburg
(1998) is ezt vallja.
Pszicholingvisztikai elméletek arra építik elgondolásukat, hogy a
verbális, nyelvi fejlettség elengedhetetlen az iskolai tanuláshoz. Ha
tehát ez nem megfelelő, akkor tanulási zavarok léphetnek fel. Meixner
Ildikó (1995) prevenciós és reedukációs terápiája (ld. később) is
pszicholingvisztikai alaponkon nyugszik.
Behaviorista elméletek elsősorban viselkedési problémának fogják fel a
tanulási zavarok tüneteit, és nem kutatnak mögöttes okok után.
Terápiájuk ezért a viselkedésterápia. (Gyarmathy, 1998**; Porkolábné,
1988)
|
