|
|
Diszlexiás gyerek is tanulhat idegen
nyelvet
Ha nem megy könnyen a nyelvtanulás,
érdemes megfigyelni, mi van a háttérben - sokszor orvosolható a baj.
Régóta vitatkoznak a szakemberek, meg persze a szülők
azon, hogy mikor is kezdjen idegen nyelvet tanulni a gyerek. Van, aki
minél korábbi időpontot javasol, fő érvként hozva azokat a kutatási
eredményeket, amelyek végülis azt mondják, hogy azok a hangzók tudnak
igazán jól beépülni, amelyeket már a kezdetekkor megtanítanak az
embernek. E nézet szerint tehát anyanyelvi szinten azok tudnak majd
beszélni idegen nyelveket, akik már kicsi korukban tanulgatták az adott
nyelv, nyelvek hangzóit. Mások úgy vélik, elég akkor elkezdeni az idegen
nyelv tanulását, amikor az anyanyelv már tökéletesen megy.
Mikor ne hagyjuk abba?
Tulajdonképpeni témánk szempontjából most nem is az a
legfontosabb, hogy mikor kezdjük el a nyelvtanulást, hanem inkább az,
hogy mikor ne hagyjuk abba. Mert egyfelől tudjuk, hogy a XXI. században
már tényleg nem lehetünk meg több nyelv ismerete nélkül, másfelől
azonban látjuk, hogy még mindig nem tudnak megszólalni egyetemet végzett
fiatalok se, noha papírjuk már van arról, hogy megtanultak egy-két
nyelvet.
Napravszky Noémit kérdeztük arról, hogy pszichopedagógusként és német
nyelvtanárként hogyan látja: milyen problémák jelentkeznek a gyerekeknél
és hogyan lehet megoldani azt a helyzetet, amikor a gyerek azt mondja:
nem megyek többet - német, angol, francia, tetszés szerint folytatható a
sor - nyelvórára.
Mindent a maga
idején
Tapasztalataim szerint a
leggyakoribb hiba, hogy a tanítási módszerek nem veszik figyelembe az
életkori - biológiai, képességbeli - sajátságokat és nem ezekre
alapozzák a tananyag elsajátítását valamint számonkérését - mondta
Napravszky Noémi. Sokszor túl magas a követelményszint az adott
életkorhoz képest, az írni már tudó gyerekeknél a hangsúly az
írásbeliségen van, kevés alkalom nyílik szóbeli megnyilvánulásra és a
kommunikációs készségek fejlesztésére. Baj, hogy sokszor csak a szülő
akarja, hogy tanuljon a gyerek, ezért a kicsi nem érzi jól magát az
órán, hiányzik a motiváció. 10 maximum 15 főnél többen nem lehetnének
egy csoportban, ez nem mindig valósul meg és gyakran túl gyors a tempó a
nyelv elsajátításához, nincs idő a rögzítésre, elmélyítésre.
A nyelvtanulást is gátolja a diszlexia
Komolyabb problémák jelentkezése esetén az
idegennyelv-tanulás nehézségeinek hátterében az olvasás illetve az írás
zavara is állhat (diszlexia, diszgraphia). A figyelmeztető jelek az
idegen nyelv tanulásakor is ugyanazok, mint az anyanyelv esetén. Az
olvasás-írásban fellépő tünetek:betűtévesztések betűkihagyások és
-betoldások, szótagkihagyások és-betoldások, betűk szavakká való
összeolvasásának nehézsége, az olvasás-írás tempójának lassúsága.
Ezeknek a gyerekeknek nehezen megy a szövegértés, nehezen foglalják
össze, mit is olvastak, írásban gyakoriak a helyesírási hibák. Külön
gondot jelent nekik a magyar nyelvtől eltérő betűkapcsolatok kiolvasása
és leírása (pl. a németben az "sch" kiejtése, leírása).
Jellemző a gyenge szókincs: kevés az aktívan használt szó, nehezen tudja
elmondani, amit megtanult, nehezen tanul új szavakat: gyakran az előző
nap megtanult szavakra másnap egyáltalán nem emlékszik. Mondatalkotásuk
szegényes, egyszerű, rövid mondatokat használnak. A szigorú szórendet
követő nyelveknél (pl. német) a szórendet nagyon nehezen jegyzik meg,
így gyakran eltévesztik. A szókincs és mondatalkotás gyengeségéből
következik, hogy gyenge a szövegemlékezetük, ezért neheze tanulnak
verseket és sorrendben elmondandó dolgokat (pl. számok, napok, hónapok).
Nem szabad feladni!
A felmerülő nehézségek ellenére az idegen nyelv
elsajátítására az olvasás-írás zavarral küzdő gyermekeknek is jó esélyük
van. Kiemelt szerepe van az anyanyelv esetében a jelentkező zavarok
terápiájának szakemberek segítségével, ezzel párhuzamosan azonban
tanulhatják a gyermekek az adott idegen nyelvet is. A nyelvtanuláskor az
eltérő egyéni esetek jellegzetességeit figyelembe véve a meglévő
erősségekre alapozunk. Fontos, hogy elfogadó légkört teremtsünk mind az
iskolában, mind otthon. Hangsúlyozzuk a gyermek pozitív tulajdonságait
és semmiképpen se éljünk a jobb tanulási teljesítmény elérésének
érdekében szeretetmegvonással vagy elutasítással.
Az olvasás-írás zavarral küzdő gyermeket az oktatási intézmény
igazgatója mentesítheti az idegen nyelv osztályozása alól. Ennek
ajánlását minden egyes esetben egyénileg kell elbírálni. Tekintetbe kell
venni a zavar súlyosságát, a tanuló elmaradásának mértékét az anyanyelvi
tárgyakban, az intelligencia-szintjét, a motiváltságát és a szülő
indokolt képzési igényeit. A felmentés jogosultsága esetén sem kell
lemondani az idegen nyelvek tanulásáról, speciális módszerek és eszközök
segítségével lehetőség van a nyelvtanulásra. A hátrányokat leküzdve a
gyermekek eredményesen boldogulhatnak ebben a mai nyelveket megkövetelő
világban - mondta végül hírportálunk kérdéseire válaszolva a
pszihopedagógus-nyelvtanár.
Szabó
Theodóra
|
