|
Diszlexia, allergia és asztma
A diszlexiás, illetve olvasási, írási nehézséggel
küzdő emberek körében és családjában gyakran előfordul asthma,
valamilyen allergiás, esetleg autoimmun betegség.
Arra, hogy mi az
összefüggés a diszlexia és a különféle allergiás és autoimmun betegségek
között, csak a közelmúlt intenzív kutatásai adtak választ. Kiderült,
hogy a diszlexia egyik leggyakoribb típusának - ami a szakirodalmi
adatok alapján világviszonylatban az esetek csaknem 65-70%-át teszi ki -
autoimmun eredete van. A korai, méhen belüli életben ellenanyagok
termelődnek a központi idegrendszer bizonyos sejtjei ellen - elsősorban
ezek az ellenanyagok károsítják a sejthártyát, és ezen keresztül magukat
a sejteket is. A sejtkárosodás következtében a telítetlen zsírsavak nem,
vagy csak nehezebben, kisebb mértékben képesek beépülni az adott sejt
sejthártyájába. Ez azért nagy probléma, mert az idegsejtek
sejthártyájának csaknem 70%-át a telítetlen zsírsavak alkotják. A
közelmúlt tudományos publikációi kimutatták, hogy a diszlexiások vérében
sokkal alacsonyabb a telítetlen zsírsav koncentráció, mint azokéban,
akik jól olvasnak. A látó-, halló- és mozgáskoordinációs idegi pályák és
központok hibátlan működése elengedhetetlen a helyes olvasási és írási
készség elsajátításában. Az előzőekben említett folyamat ezeket a
területeket sem kíméli. Tehát, ha az adott sejtek sejthártyájának a
szerkezete nem megfelelő, maga a sejtműködés is károsodik, ami ez
esetben, abban nyilvánul meg, hogy a károsodott idegsejtek
ingerületvezetési képessége csökkent, azaz az ingerületet, idegi
impulzusokat nem tudják olyan tempóban továbbítani (bármely
pályarendszerről legyen is szó), mint ahogy azok érkeznek. Ezért a
lassabban vezető idegsejteken az impulzusok összetorlódnak, így érthető,
hogy innen az ingerület már szabálytalan módon halad tovább a felsőbb
idegi központokba. Olvasáskor az egyik fő alapinger a fény. Az általa
keltett ingerület a látópályában szabálytalan módon jut el az olvasási
és írási folyamatban résztvevő felsőbb idegi központokba. Ebből adódik,
hogy a válaszreakció is szabálytalan lesz, a két szem mozgató izmai
hibás beidegzést kapnak, a két szem egymástól függetlenül, mintegy
„bolyong” a fixálandó pont körül, a két szem nem képes egyszerre,
ugyanazon pillanatban ugyanarra a pontra - betűre - tekinteni. Ez
nehezíti az olvasást - ebből adódik az olvasási hibák jelentős része
(sortévesztés, betűcsere, stb.). A mozgáskoordináció problémája a kéz
finommotorikáját is érinti. A diszlexiások általában csúnyán írnak, de
küszködhetnek egyéb mozgáskoordinációs problémával is (ügyetlenek a
labdajátékokban, rajzolásban, irányt tévesztenek, stb.).
Javasoljuk a telítetlen zsírsavak pótlását, ezzel
segítjük elő az idegsejtek sejthártyájának megfelelő felépülését, így
magának a sejtfunkciónak a működését, tehát megpróbáljuk növelni az
idegsejtek vezetési képességét.
A telítetlen zsírsavak pótlásának egyik legegyszerűbb
és leghatékonyabb módszere a halolaj alkalmazása, amit szájon át kell
bevenni. Nem gyógyszer, hanem táplálék kiegészítő, tehát
mellékhatásokkal ill. túladagolással csak igen ritkán, és csak nagyon
speciális esetekben kell számolni. Azonban mégis minden esetben javasolt
az alkalmazását előzetesen megbeszélni az illetékes szakorvossal. Ez
azért is fontos, mert nagyon körültekintően kell megválasztanunk, hogy
melyik készítményt alkalmazzuk. Sajnos világszerte számtalan nem
megfelelő minőségű termék van forgalomban. Amennyiben nem megfelelő
minőségű halolajat fogyasztunk, pl.: egy adag nem tartalmazza a kellő
mennyiségű, összetételű, tisztaságú és stabilitású telítetlen
zsírsavakat, akkor hiába várjuk a hatást. Szeretném kihangsúlyozni, hogy
14 éven aluli gyerekek nem kaphatnak felnőttek számára javasolt
készítményt. A gyerekek számára kifejlesztett halolaj összetétele más,
mint a felnőttek számára gyártott készítményeké. A felnőtt halolajban
csak omega 3 típusú telítetlen zsírsavak vannak, amelyek pótlása 14 éves
kor felett teljesen elegendő. Azonban 14 éves kor alatt a szervezetnek
még szüksége van omega 6 típusú zsírsavak pótlására is. Felnőtt
halolajat, azaz csak omega 3 zsírsav tartalmú készítményt azért nem
szabad adni a gyerekeknek, mert a túladagolt omega 3 zsírsav
visszaszorítja a szervezet saját, amúgy is csökkent omega 6 termelését
is. A fejlődő szervezetben a telítetlen zsírsavak arányának az
eltolódása ugyancsak hátráltatja az idegrendszer fejlődését.

|