|
|
A diszlexia korán kezdődik
A szakemberek feltételezései szerint egy fővárosi
általános iskola első osztályában 20-25 gyerek közül átlagosan két-három
küszködik komoly olvasási, írási, számolási gonddal. Egyre több
iskolában ismerik fel: a diszlexia, a diszgráfia és a diszkalkulia nem
lustaság vagy butaság, hanem sérülés okozta állapot. - A diszlexia nem
az iskolapadban kezdődik - állítja Székely Ágnes, a IX. kerületi
fejlesztő napközi vezető pedagógusa.
- A veszélyeztetettség jelei már az óvodában megmutatkoznak. A görcsös
testtartás, a felesleges kapkodás, az önálló öltözködés képtelensége
intő jel lehet. De ilyen a megkésett beszédfejlődés és az átlagosnál
jóval gyengébb kézügyesség is. A diszlexia gyanúja akkor is felvetődhet
- folytatja Székely Ágnes -, ha a gyerek egy rajz elkészítésekor jobb
kéz felől tölti ki a teret, a jobbot és a balt még hatévesen sem tudja
megkülönböztetni, gyakran a már ismert betűket, számokat is fordítva,
tükörírással írja le.
Az olvasási nehézség gyakran társul írási zavarokkal (diszgráfia). A
diszkalkulia, vagyis a matematikatanulási nehézség ugyancsak
hozzákapcsolódhat az előző két problémához, de nem feltétlenül.
Mindháromnak kialakulása enyhe idegrendszeri károsodásra vagy külső
körülményekre vezethető vissza. A diszlexiások esetében például 7-10
százalékra tehető azok száma, akik születésük során vagy kisgyerekkori
betegség következtében váltak sérültté. Nagy részük problémái viszont
külső okoknak tulajdoníthatók. Ilyen például, ha a kisgyermeknek nincs
elég lehetősége az aktív szókincs gyakorlására - olvasható Csabay
Katalin tanulmányában. Gyakran sablonos kérdés-felelet formájában zajlik
egy-egy beszélgetés velük, igen-nem válaszokkal. Az esti mese helyetti
televíziózás csökkenti a vizuális képzelőerő és a beszédkészség
fejlődését. A korai beiskolázás is szerepet játszhat a probléma
kialakulásában. Ugyanis a gyerekek hat és fél-hét és fél évesen
sajátítják el a szem egy pontra fókuszálásának képességét, ekkor kezdik
kihallani a hangokat egy-egy szóból. - Ok lehet a gyorsított
olvasástanítás is, amely nem veszi figyelembe az egyéni tempót - teszi
hozzá Székely Ágnes. - A jó olvasás megtanítható lépésről lépésre, az
elrontottat visszabontani már jóval nehezebb. A szóképes helyett pedig
köztudomásúan hatékonyabb a hagyományos szótagoló-hangoztató-elemző
módszer. A terápia csak az okok felderítése után kezdődhet. A kezelés
hatékonysága érdekében nem szabad arra várni, hogy "majd csak kinövi a
gyerek". A terápia annál sikeresebb, minél korábban ismerik fel a bajt.
- A legszerencsésebbek az óvodából kiszűrt gyerekek - állítja a
szakember . - Rosszul járnak azok az elsősök, akiknél január környékén
veszik észre, hogy baj van. Nem beszélve azokról, akikről csak
harmadik-negyedik osztályban derül ki, hogy nem tudnak írni, olvasni
vagy számolni. Ha már az óvodában felismerik a problémát, a
Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Intézetbe küldik a
gyereket. Bár jelenleg nincs rá jogszabály, szükséges lenne, hogy minden
ötéves gyerek részt vegyen ezen a speciális logopédiai vizsgálaton. Az
alsó tagozatosokat valamennyi általános iskolában ambuláns keretek
között vizsgálhatja meg a logopédus. Vagy helyben kezdi meg a terápiát,
vagy szól a kerületi nevelési tanácsadónak. A beszédvizsgálóba jutáshoz
szükséges a pedagógus írásos véleménye és a logopédus által elvégzett
szűrővizsgálat eredménye. Az általános iskolák egyébként, megfelelő
számú gyerek, személyi és tárgyi feltétel esetén beszédjavító
osztályokat indíthatnak. Budapesten már vannak olyan gimnáziumok, ahol
diszlexiások, diszgráfiások és diszkalkuliások önálló osztályokban
tanulhatnak. Például az Öveges József Szakképző Iskola és Gimnáziumban
jelenleg tizenhat osztályt indítanak a részükre. A IX. kerületi Vajda
János Gimnáziumban is felismerték: a tehetség fejleszthető akkor is, ha
valakinek olvasási nehézségei vannak. A számológéppel való számolás
pedig lehet olyan természetes, mint a szemüveghordás.
Dénes Judit
|
