|
|
Miről szól a mese?
A beszédészlelés és
a beszédmegértés zavarai
Az olvasás elsajátításának, a tanulásnak fontos
előfeltétele az életkornak megfelelően elsajátított anyanyelv. Ez
nemcsak a gyermek érthető, tiszta és nyelvtanilag helyes beszédének
kialakulását jelenti, hanem a gyermek által hallott beszéd életkornak
megfelelő szintű befogadását, feldolgozását is.
Ide tartozik a beszédészlelés és a beszédmegértés összetett folyamata,
amely azonban nem azonos egymással! Lehet, hogy mindkettő jól működik
egy gyermeknél, előfordulhat, amikor csak az egyiknél tapasztalható
lemaradás vagy zavar, és van, hogy mindkét terület fejlesztése
szükséges.
Beszédészlelés
A beszédészlelés az a készség, amelyik lehetővé teszi, hogy a gyermek
beszédhangokat, hangkapcsolatokat, hosszabb hangsorokat felismerjen, és
képes legyen az elhangzásnak megfelelően megismételni. Ehhez szükséges,
de nem elégséges az ép hallás!
A jó beszédészlelés eredménye, hogy a gyermek megtanulja anyanyelve
szavainak hangzását, és egyre több új szó (hangsor) felismerésére lesz
képes, később nehézség nélkül tud betűket azonosítani, összeolvasni, jó
technikával olvas, és ez a készség segít majd idegen nyelveket is
tanulni.
Beszédmegértés
A beszédmegértés az elhangzó (a mások által kiejtett) szavak,
szókapcsolatok, mondatok és legmagasabb szinten a szövegek jelentésének,
tartalmának megértése. Jó működése az összefüggések felismerését is
segíti.
A jó beszédértés eredménye, hogy a gyermek tisztában van a szavak
jelentésével, megérti, amire kérik, amit mesélnek neki, később azt is,
amit olvas.
Működési zavarok
A beszédészlelés és a beszédmegértés zavarainak felismerése óvodáskorban
különösen nehéz, mert a tünetek sokszor nem csak a gyermek beszédével,
illetve nem azzal kapcsolatosan jelentkeznek. Mindkét terület a beszéd
befogadásának, feldolgozásának oldalához tartozik, tehát kevésbé
látványos, vagy hallható az eltérés, ezért gyakran rejtve is marad akár
második, harmadik osztályos korig. Ekkor derülhet ki, hogy például egy
olvasási problémáért az életkori szinttől elmaradt beszédészlelés vagy
-megértés a felelős.
Óvodáskorban a megkésett beszédfejlődésű és az úgynevezett
diszlexia-veszélyeztetett gyermekek szinte mindegyikénél biztosan, de az
egyéb beszédhibás (pl. pösze) gyermekek egy részénél is jelentkezik a
probléma, így e területek fejlesztése feltétlenül szükséges.
A beszédészlelés zavara esetén a következőkre figyelhetünk fel:
-
megkésve indul és lassabb a beszédfejlődés,
-
a
felnőtt szerint a gyermek nem figyel, mindig "rosszalkodik", mást
csinál, mint amit kellene, túl játékos, éretlen, vagy éppen
visszahúzódó,
-
sokszor nem vagy rosszul reagál, ha szólunk hozzá, gyakran
visszakérdez, kérdésekre nem jól válaszol,
-
sokszor mondja, hogy "nem hallottam", vagy "félrehall" szavakat,
-
feladatok teljesítésekor bizonytalan,
-
valamilyen beszédhibája van,
-
szegényes a szókincse, nem jutnak eszébe szavak, nehezen tanul új
szavakat, nehezen ismétli meg azokat,
-
hallás
alapján nem tudja megkülönböztetni a beszédhangokat,
-
nem
tud szótagolni,
-
nehezen tanul verseket, mondókákat,
-
kialakulatlan a kézdominanciája, és rossz a téri tájékozódása.
A beszédmegértés zavarára figyelmeztető jelek:
-
nehezen érti meg az elhangzó feladatot,
-
a
nyelvtani viszonyszavak (pl. névutók), toldalékok jelentésterülete
bizonytalan: például ha egy képről beszélgetünk, két hasonló
történést ábrázoló kép közül nem vagy nehezen tudja a jót
kiválasztani,
-
nem
érti a mese részleteit vagy összefüggéseit (az utóbbi súlyosabb),
-
nem
szeret mesét hallgatni, a hallott mesét nem tudja elmondani, a
lényeget kiemelni, nem tud az azzal kapcsolatos kérdésekre helyesen
válaszolni,
-
új
kommunikációs helyzetben zavartan viselkedik.
Mitől
alakul ki?
A korai felismerés és az időben megkezdett fejlesztés szempontjából
bizonyos rizikótényezők fennállása esetén a gyermeket mindenképpen
veszélyeztetettnek tekinthetjük a beszédészlelés és -megértés
szempontjából.
Ilyen például, ha a gyermek koraszülöttként jött a világra, vagy a
szülés közben komplikációk merültek föl, esetleg szülési sérülés
történt. Ilyen, ha a baba fejlődésében kimaradt a gőgicsélés, a gagyogás
korszaka, vagy csak későn indult el; ha kétéves elmúlt, amikor beszélni
kezdett, és beszédfejlődése lassú volt.
Rizikótényező bármilyen beszédhiba, hallássérülés, hosszantartó hurutos
állapot, gyakori fülgyulladás, de az is, ha a családban valamilyen
beszéddel, nyelvvel kapcsolatos probléma van, vagy az emberpalánta
környezete negatívan befolyásolja a beszédfejlődést.
Beszélgessünk!
Sajnos napjainkban a családok életvezetésében egyre kevesebb idő jut a
gyermekekkel való beszélgetésekre. A szülőkel folytatott beszélgetések,
mondókázások és az esti mesék anyanyelv-fejlesztő szerepét pedig
semmilyen tévéműsor vagy mesefilm nem pótolhatja.
Ha az anyanyelvtanulás szempontjából legfogékonyabb időszakban a
gyermekkel nem beszélgetnek eleget, nem beszéltetik annyit, amennyire
szüksége lenne, akkor bizony lehetnek elmaradásai a fenti területeken.
Vannak olyan gyermekek is, akiknek - ép fejlődés mellett - eleve több
nyelvi ingerre van szükségük, mint másoknak.
Nagyon fontos a felnőttek figyelme, a sok beszélgetés a gyerekkel, hogy
e nehezen felismerhető probléma kialakulását időben megelőzzük.
Ha pedig a logopédus szakvéleménye alapján segítségre van szükség, a
hatékony fejlesztéshez elengedhetetlen a szülők közreműködése.
Németh Brigitta
Forrás: Anyák
Lapja, (2005. március)
Ajánlott irodalom:
Dr. Gósy Mária-Gráf Rózsa: Beszélgessünk a kisbabával! - Javaslatok,
ötletek szülőknek a csecsemők és kisgyermekek beszéd-előkészítéséhez,
beszédindításához és beszédfejlesztéséhez (újszülött kortól kétéves
korig)
Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése -
Óvodásoknak - Szülők számára
Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése (szóban
és írásban) - Iskolásoknak - Szülők számára
|
