|
|
Dadogok, akadozik a nyelvem
Minden
apróság ismételgeti a szavakat, miközben beszélni tanul. Sokuk
tétovázik, helyesen, folyékonyan formálta-e a szavakat. Ha a tanulás
megtorpan, pöszeség, dadogás, hadarás alakulhat ki.
 Az óvodáskorúak negyede, az általános iskolások 10-12 százaléka
beszédhibás. Két-három százalékuk nem "növi ki" a hibás artikulációt, a
hadarást vagy a dadogást. Az utóbbi, legfeltűnőbb nyelvi hiba nem
más, mint a beszéd ritmusának zavara. Az ember pontosan tudja, mit
akar mondani, de a hangok akarattalan ismétlése, elnyújtása vagy
elakadása miatt nehezen tudja magát kifejezni - mutat rá az Egészségügyi
Világszervezet meghatározása.
A baba kommunikációja már a születéssel elkezdődik, anya és csecsemő
"beszélgetnek" az etetésnél, a tisztába tevésnél, a fürdetésnél és
játék közben. Minden anyuka elmondhatja, hogy pontosan érti gyermeke
szavak nélkül küldött jelzéseit. Még nem beszél, de ha kérik, hogy hozza
a játékot, megteszi.
A szakember szerint a gyermekek általában egy-két éves korukban kezdenek
beszélni, de előfordulhat, hogy kicsit később. A felmérések alapján a
lányok hamarabb nyitják beszédre a szájukat.Ha viszont a kicsi már
elfújta születésnapi tortáján a harmadik gyertyát is, és még mindig nem
beszél, megkésett beszédfejlődés miatt logopédushoz, pszichológushoz
kell fordulni.
Az öröklött tényezőkön kívül a családi környezet is meghatározó a
megkésett beszédfejlődésnél - tartják a szakemberek. Nagycsaládokban
jellemző, hogy a sok gyerek nem engedi szóhoz jutni a legkisebbet, de
minden óhaját kitalálják és teljesítik, így a gyereket semmi sem
ösztönzi arra, hogy kifejezze kívánságait. Hozzáteszik azonban, hogy
ennek az ellenkezője, a szótlan, ingerszegény környezet is kiválthatja a
megkésett beszédfejlődést.
Hibák és fejlődés
A nyelv normális fejlődése esetén is előfordulhatnak különböző
kijavítandó hibák. Számos óvodásnál előfordulhatnak különféle
artikulációs hibák, ilyen például a pöszeség. Négyéves korig ezek a
problémák nem igényelnek terápiát, utána viszont érdemes szakemberhez
fordulni, hogy a gyermek iskoláskorára elmúljon a pöszeség.
A rejtélyes dadogás a leggyakoribb gyermekkori beszédzavar, amely
az esetek négyötödében 14-16 éves korig elmúlik. Érdekessége, hogy a
férfiak körében négyszer olyan gyakori, mint a nőknél. Az is furcsa,
hogy a változás periódusaiban: 3-4, 6-7, 12-13 éves kor táján üt be,
felnőttkorban pedig csak súlyos trauma esetén alakul ki.
A hadaró ember kevésbé él problémája fogságában, mint a dadogó - tartják
a logopédusok. Egyrészt azért, mert kevésbé hallja hibásnak, ahogyan
beszél, másrészt hallgatósága is toleránsabban viselkedik. Nem kelt
derültséget, ahogyan nem ébreszt türelmetlenséget sem, ellentétben a
dadogással. A hadaró környezete elnézően a magasabb értelmi
képességekkel kapcsolja össze ezt a beszédhibát, hiszen már az iskolában
is a felkészültség bizonyítéka, ha valaki elhadarja a leckét.
|
