|
|
Nyelvi fejlődési zavarok
A lelkes, mosolygós, igyekvő óvodásból miként válik
gyakran az első osztály végére szorongó, rosszkedvű, fáradt iskolás?
Az ok kereshető az ok az egyéni fáradékonyságban, de
ilyenkor gondolni kell valamilyen speciális nehézségre, amely
akadályozza a kisgyermek zavartalan iskolai előmenetelét. Gondos
logopédiai munka ellenére is sokszor tapasztaljuk, hogy a már
kialakított tiszta ejtésű hang nehezen épül be a folyamatos beszédbe.
Elhúzódó beszédzavar
Gyakran kevésnek bizonyul a beszédzavar rendezésére
szánt utolsó óvodai év. A megkésett beszédfejlődés maradványtünetei is
nehezíthetik a tanulást. A nyelvi fejlődésben meglévő zavarok egy része,
például a beszédészlelés és -megértés zavara gyakran csak az iskolába
kerüléskor, a tanulási nehézségek jelentkezésekor válik nyilvánvalóvá.
Első osztályban nagyon fontos a még meglévő beszédhibák minél előbbi
rendezése, hiszen a helytelenül képzett, a felcserélt hangok, a
beszédészlelés és -megértés nehézsége akadályozhatja a gyermeket az
írás-olvasás elsajátításában, ezáltal a további ismeretszerzésben.
Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia
Az olvasás-, írás- és/vagy számolászavar a
részképességek olyan gyengesége, amely egyfelől a nyelvi központ
születés körüli minimális sérülése miatt, másfelől örökletes alapon jön
létre, az intellektuális képességek sérülése nélkül. Kezelésében a három
kulcsszó: az elfogadás, az összefogás és a kitartó munka. Nagyon fontos
pszichés tényező mind a szülő, mind a pedagógus részéről a gyermek
elfogadása bajával együtt. Ez sokszor szenved csorbát, hiszen nehéz
tudomásul venni a szülőnek, hogy "baj van a gyerekkel", a tanítónak,
hogy lassabban halad, s még inkább azt, hogy ez neki bizony plusz
feladatot jelent. Minden tisztelet azon szülőknek, akik pályám során el
tudták fogadni gyermeküket, és mindent megtettek azért, hogy
képességeinek megfelelő életpályát választhasson. Szép számmal vannak
pedagógusok is, akik szeretetteljes elfogadással egyengetik
diszlexiásaik útját. Sajnos volt alkalmam azt is megtapasztalni, amikor
"csodadoktorban" bízva, az egyik szakembertől a másikig cipelték a
gyermeket a szülők, elhárítva saját maguk teendőit. Egy dolgot
leszögezhetünk: nincs csodaszer a diszlexia, a diszgráfia, a
diszkalkulia javításában. Vannak jó diagnosztikai eszközök, s ezt
követően a fejlesztés sokoldalú, nagy kitartást követelő lehetősége,
amely pedagógus, logopédus, szülő együttes munkájával teheti csak
alkalmassá a gyermeket a többiekkel való együtt haladásra.
Kihez fordulhatnak a szülők?
A területi nevelési tanácsadó, a logopédus mellett
súlyos esetben a Beszédvizsgáló Országos Szakértői Bizottságot
kereshetik fel. Az itt kapott szakvélemény aztán meghatározza a terápia
módjait, és a törvény által biztosított lehetőségeket.
|
