|
|
Más, mint a többi
Kiválasztottuk a megfelelőnek tűnő iskolát, megvettük a füzeteket,
könyveket, és a számtalan apró-cseprő kiegészítőt. Az esetek többségében
ezután szinte napról napra láthatjuk, miként merít egyre nagyobbakat a
tudás kútjából a család szeme fénye. Előfordul azonban, hogy a korábban
oly lelkes gyermek egyre inkább vonakodik, amikor iskolába kell mennie.
Tanulási zavarok
Kirk Bateman (1962) gyermekpszichológus definíciója szerint a
tanulási zavar olyan rendellenesség vagy megkésett fejlődés a beszéd-,
illetve olvasási, írási, számolási folyamatokban vagy más iskolai
tantárgyakban, amelyet lehetséges agyi diszfunkció és/vagy emocionális,
illetve viselkedési zavar által okozott pszichológiai hátrány
eredményez. Tehát nem értelmi fogyatékosság! A gyerek a normál
osztálytermi körülmények között az általánosan alkalmazott módszerekkel
nem képes tanulni, lemarad a többiektől.
A teljesítménykudarcok a legtöbb esetben másodlagos tünetekhez is
vezethetnek: olyan viselkedési problémákhoz, amelyeket az otthon és az
iskola közötti szakadék okoz. A gyerek ezt a zavart leggyakrabban a
depresszió, az evéskényszer, a megszállottság és az iskolafóbiák
tüneteiben jeleníti meg.
Diszlexia
A diszlexia talán a legismertebb, és ezért a leggyakoribbnak tartott
tanulási probléma. Szó szerinti fordításban gyengébb olvasást jelent. A
diszlexiás gyermek nehezen, lassabban szerez információt az írott
szövegből, ezáltal jóval kevesebb esélye van intelligenciájának
kibontakoztatására, mint hasonló korú társainak, még az egyébként jó
értelmi képességei ellenére is. A diszlexia mégsem jelenti azt, hogy a
gyermek ne lehetne akár zseni is! Álljon itt egy korántsem teljes lista
azokról, akik mind hasonló nehézségekkel néztek szembe iskolapadban: H.
C. Andersen, a híres meseíró; A. Rodin, a szobrász; Th. A. Edison, a
villanykörte és a fonográf feltalálója; Sir W. Churchill, a politikus,
sőt még Albert Einstein is. Feltűnő, hogy egyetlen nő sincs ezen a
listán, ami talán azért nem meglepő, mert a diszlexia (genetikai
adottságaik miatt) a fiúk körében jóval gyakoribb, mint a lányoknál. Nem
lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a diszlexia intelligenciaszinttől
független olvasási gyengeséget jelent.
Honnan tudható hogy diszlexiás a gyermek? Ha az alábbi felsorolásból
négynél több estben "igen" a válasz, úgy indokolt a gyermeket
megvizsgáltatni szakemberrel is, mert könnyen lehetnek olvasási
nehézségei.
Van-e problémája gyermekének a hangos olvasással?
Bármely családtagnak volt-e problémája az olvasás vagy az írás
megtanulásával?
Gyermekének van-e beszédproblémája?
Gyakran érik balsikerek, kudarcok az iskolában?
Összekeveri-e a jobb és bal irányokat?
Volt-e balkezes a családban?
Van-e problémája a számokkal?
Csökkent-e gyermekének önbecsülése az iskolakezdés óta?
Fontos tudnunk, hogy a diszlexia nem "kinőhető betegség", vagyis az
érintettek között nem csupán kisiskolások, hanem felnőttek is vannak. Ha
a harmadik osztályig nem történik meg a probléma felismerése és a
fejlesztés megkezdése, általában a felsőbb osztályokban is alapvető gond
marad számukra az írás-olvasás, ami később már más jellegű ismeretek
elsajátítását is nagyon megnehezíti. Szerencsére vannak kidolgozott
módszerek, amelyek segítségével jó eredmények érhetők el.
Diszgráfia
Az olvasási nehézséghez gyakran társulhat írási nehézség, azonban a
diszgráfiás gyermek nem feltétlenül diszlexiás is! A diszgráfia az agy
különböző területeinek nem megfelelő működéséből fakad. Ezek lehetnek a
mozgástervezés nehézségei, vagyis az agynak azon része nem működik
megfelelően, amelyik azért felelős, hogy a mozdulatokat megszakítás
nélkül, folyamatosan végezze (diszpraxia). Ez kapcsolódhat általános
ügyetlenséghez és egyes esetekben beszédzavarokhoz is (verbális
diszpraxia). Ilyenkor a gyermek bármilyen mozgást képes elvégezni, ami
egy egyedülálló betű kialakításához szükséges, de az egész szó leírására
már képtelen.
Másik ok lehet a vizuális felfogóképesség csökkenése: ekkor a gyerek
az egyes betűket nem a megfelelő helyekre írja, egymás fölé vagy éppen
túl távol egymástól. További ok lehet a vizuális memória zavara is,
amikor a közvetlen másolás nem okoz problémát, de hallás után a gyermek
nem képes felidézni a hangoknak megfelelő formákat.
A térbeli orientáció zavara is írási nehézséget okoz, ilyenkor a
gyermek nem tudja előre megjósolni, hogy amit le akar írni, az vajon
elfér-e a papíron. Sor- és oldalkihagyások, sor végére bepasszírozott
betűk, lekanyarodó sorok jellemzik.
Említésre méltó írásbeli hiányosságok még a betűk
felcserélése (pl. gyanús-lyanús, nyuszi-Gyuszi), a különböző betoldási
és ki-hagyási hibák (pl. krokodil-korokodil, vagy bicikli-bicili), a
sorozathibák (pl. szűrőszőrű, képeskönyv-könyveskép), ezekben az
esetekben a szekvenciális szerveződéssel (a dolgok megfelelő sorrendben
való látása, felfogása) függ össze.
Diszkalkulia
A számolás és ehhez kapcsolódóan a matematikai képesség kialakulása
időben jobban elnyúlik, mint az előbb említett két másik alapkészségé. A
gyermekek már óvodáskorban is nagy biztonsággal eligazodnak a
több-kevesebb fogalma között, nem egy gyermek az egyszerűbb
alapműveletekkel (összeadás, kivonás) is tisztában van.
Az iskolakezdésre a legtöbb gyermek gond nélkül
elszámlál 100-ig, sok esetben még tovább is. Sőt, ebben a korban a
gyermekek nagyon szeretik megszámolni a dolgokat. A diszkalkulia, azaz a
számolási nehézség jellemző tünete a számfogalom kialakulatlansága.
Legfeljebb elszámlálni képes, de a mennyiségi viszonyokat (kisebb,
nagyobb, egyenlő) már nem érti meg.
Ha elmarad a segítség...
Bármilyen tanulási nehézséggel néz is szembe gyermekünk, minden
esetben a legfontosabb a helyzet okainak feltárása és a minél hamarább
elkezdett, felkészült szakemberek által irányított korrekció. A gyermek
képességeit és adottságait figyelembe vevő oktatás fontosságát nem lehet
eléggé hangsúlyozni, mivel a tanulásban elszenvedett kudarcok és a
megfelelő segítségnyújtás elmaradása gyakran antiszociális fejlődéshez,
deviáns viselkedéshez vezetnek.
|
