|
|
Mesék a tanulásról
Félelem, szenvedés és unalom
Ahhoz, hogy agyunkat igazán hatékonyan használjuk,
elsősorban az iskolai tanuláshoz tapadó félelmet kell megszüntetni. A
tanulás csak pozitív érzelmi állapotban igazán hatékony. A félelem a
rugalmatlan, ösztönös, automatikus válaszokat mozgósítja, amelyek
veszélyben hatékonyak lehetnek (menekülj! rántsd el a kezedet! stb.), de
a gondolkodást leállítják. A hosszú távú memória központja egybeesik az
érzelmi központtal, és nagyon közeli kapcsolatban van a gondolkodást
működtető nagyagyi területekkel. Vagyis érzelmileg megfelelően hangolt
állapotban a megjegyzés és a gondolkodás összjátéka kitűnő alapot nyújt
a tanuláshoz.
Agyunk működésének másik gátját az a hiedelem képezi,
hogy az eredményes tanuláshoz szenvedés és fáradtság járul. Ez analóg a
munka erkölcsi szerepének hangsúlyozásával. Eszerint az tekinthető
igazán hatékony munkateljesítménynek, ami kemény, kitartó, szorgos
tevékenység által jön létre. Vagyis minden, ami élvezetes, szórakoztató,
az elvesztegetett idő. Ezzel kiválóan lehet a dolgozókat irányítani,
hogy minden erejüket láthatóan a teljesítményre koncentrálják. (Ez a
puritán szemlélet néhány évszázaddal ezelőttről maradt ránk, amikor a
gyári munkások agyondolgoztatására került előtérbe.)
A „tanulás = munka = kemény erőfeszítés" szemlélet
gátolja, hogy az iskolai, mesterséges tanulást a valódi tanuláshoz
közelítő módszerek alkalmazásával tegyük eredményesebbé, mert ezek
élvezetessé, szórakoztatóvá tehetik a tanulást. A humor és a játékosság
gyanúsak ebben a szemléletben, pedig jelentősen hozzájárulnak a tanulás
hatékonyságához azáltal, hogy pozitív érzelmi állapotot hoznak létre.
Aki ezt és az előző bekezdést kételkedve olvasta, az nem találja örömét
a munkájában, vagy többet vállal a kelleténél. Érdemes lenne átgondolnia
ezt a kérdést!
A hatékony tanulás módszerei
A tanulásbeli hatékonyság otthon dől el. Az iskolai
oktatásban való részvételnek kevés- köze a későbbi sikerességhez. A
hatékony tanulásra az anya készíti fel gyermekét azáltal, hogy akár már
megszületése előtt is azt közvetíti, hogy sikeres lehet, és azt is
megtanítja, hogy miképpen érheti ezt el. A tanulás iránti lelkesedés
mintául szolgál. Ez az úgynevezett közvetített alkalmasság, amely
vezérfonalat ad az egyén számára ahhoz, hogy jóérzéssel, képességeinek
megfelelően tanuljon. Alacsonyabb szociokulturális hátterű gyermekeknél
ez kimutathatóan hiányzik. A tanuláshoz való pozitív hozzáállást későbbi
életkorokban is ki lehet fejleszteni megfelelő tapasztalatok által.
A tanulást megalapozó kellemes érzelmi állapot
létrehozásának és az agyunk nyújtotta lehetőségek kihasználásának néhány
módszere:
Szemkontaktus: Több
vizsgálatban kimutatták, hogy már a csecsemő értelmi fejlődése is az
anya-gyerek szemkontaktus mennyiségével egyenesen arányos. A
szemkontaktus biztosítja a figyelmet: mind a gyerek, a tanuló, mind az
oktató egymásra való figyelmét! A szemkontaktus nagymértékben segíti a
megértést!
Teljes agy használata: A
nyugati típusú oktatás a bal agyfélteke sorba rendező, elemző, logikai
megközelítését preferálja, pedig a magasabb szintű gondolkodásnak része
a jobb agyféltekei egészleges átlátás. Ezt a működést a képek, a mozgás,
a zene, az érzelmek, a humor közvetíti. Ha sikerül a tanulnivalót ezek
bevonásával átalakítani, akkor nemcsak könnyebbé válik a tanulás, de a-
gondolkodás is minőségi javuláson megy keresztül.
Zene: Különösen a
klasszikus és barokk zene a lelket megnyugtatja, és a tanuláshoz igen
megfelelő érzelmi állapotot alakít ki. Mindkét agyfélteke részt vesz a
feldolgozásában, így az egész agyat mozgósítja. Elénekelve, rigmusokba
szedve a tanulnivaló könnyebbé válik.
Megfelelő ingerkörnyezet:
A megismeréshez elegendő ingerre van szükség, mind fizikai, mind
szellemi értelemben vett anyagokra, eszközökre. A közepes mennyiségű
inger a legmegfelelőbb. A túl gyenge hatás nem vált ki reakciót, a túl
erős visszariaszt. Ez igaz a játékszerek száma, de a magyarázatok és
tananyag mennyisége és nehézségi foka tekintetében is.
Partnerek: Felnőttek és
gyerekek egyaránt vegyenek részt a világ felfedezésében! A közös
gondolkodás mélyebb élményt jelent. A felnőtt érdeklődésével értékeket
ad a gyereknek, mutatja a tevékenység fontosságát. A kortársak segítik
egymást a megértésben, mert gondolkodásuk hasonló, a felnőttekétől
eltérő. A páros és kiscsoportos tanulás igen hatékony segítség. Ha a
szülő helyett olykor a testvér vagy osztálytárs segít a tanulásban,
mindkét gyerek sokat nyer.
Kérdések: A kérdezés a
kíváncsiság, a belső hajtóerő jelenlétét jelzi. A gyerekek kérdéseiből
jobban kiderül, mit tudnak, mint ha csak arra válaszolnak, amit mi
kérdezünk. Ha mindig addig megyünk előre, amíg a gyerek kérdez, biztos,
hogy a megfelelő szinten tanítunk.
Felfedezés: Ha csak
lehetséges, alkossa meg a gyerek a tudást, ne készen kapja! A kész
ismeret szükségtelenné teszi, hogy végigjárja és megtanulja a tudás
megszerzésének útját. Minél többféle utat járhat végig a gyerek, annál
valószínűbb, hogy megtalálja, milyen területen, hogyan a leghatékonyabb.
A valódi tanulás alapja a tapasztalat.
Hibázás: Sok
próbálkozásra van szükség a jobb eredmény eléréséhez. A próbálkozás
pedig magában hordja a hibázás lehetőségét. Ha felfedezni engedjük a
gyerekeket, számolni kell ezzel is. A legnagyobb alkotó zsenik sokkal
több rossz művet és elméletet gyártottal, mint azok, akik nem tudtak
jelentőset alkotni.
Valódi feladatok: Igazi
kihívást a valódi feladatok jelentenek. Az elsajátított tudást használni
kell ahhoz, hogy élővé váljon. A gyakorlatban jobban érthetővé és
elfogadhatóvá válnak a nehéz elméleti feladványok is.
Az iskolai tanulás kényszerű és kevéssé természetes
voltát a leginkább az jelzi, hogy a tanulók 10-15%-a átlagos vagy átlag
feletti értelmi képességei ellenére a hagyományos módszerekkel nem tud
megtanulni írni, olvasni és/vagy számolni.
|
